2012. március 24., szombat

9.rész: Egy új barát...


Másnap anya nem ment dolgozni. Elmentünk vele vásárolni. Nagyon jó élmény volt. Itt valahogy más mint Magyarországon. Vettünk új ruhákat, cipőket. Utolsó célpontunk a Harrods volt. Amint beléptünk még a szavam is elakadt. Gyönyörű volt. Az a sok szép ruha, cipő, ékszerek. Csodálatos. Amit lehetett mindent bejártunk anyával. Olyan dél körül nagyon elfáradtunk, és megéheztünk. Beültünk egy étterembe. Nagyon finom volt az ebéd. Itt Londonban még az ennivaló is valahogy más mint otthon. Maradtunk egy kicsit még beszélgetni. El kellet mennem mosdóba. Mikor mentem kifele láttam, hogy anya mellett egy nő és egy lány ül, és nagyon lelkesen beszélgetnek.
        -Isabel gyere! -szólt anya.
         Ő az én munkatársam Sarah, és lánya Emily. 
        -Jó napot! Szia Emily. Az én nevem Isabel Green.
        -Jaj! nyugodtan tegezhetsz engem. -mondta Sarah.
        -Jólvan. -válaszoltam. (nagyon örültem ennek, mert utálok magázódni)
Anyának és Sarah-nak közben elkellet mennie, mert hívták őket a munkahelyükről, hogy halaszthatatlan munka van. Kiderült, hogy csak egy utcával  laknak arrébb tőlünk. Egész jól kijöttünk Emily-vel. Elmentem hozzájuk, mert megegyeztünk anyával, hogy odajön értem. Beléptem Emily szobájába és 1D-s poszterek díszítettek a falát. Meséltem, hogy tegnap pont koncerten voltam, amire véletlenül bukkantam rá. Azt már nem mondtam, hogy elvesztem és ők kísértek haza, és azt sem, hogy Harry-vel töltöttem szinte egy egész napot, hiszen nem ismertem eléggé, hogy ezt elmondjam neki és ilyen dolgokat Anitával szoktam megbeszélni. Mire anya jött értem, arra már teljesen fel voltam világosítva One Direction szinten. Haza felé csak az járt a fejemben amit Emily mesélt Harry-ről. Apropó Harry! Ma még nem is láttam és a hangját sem halottam. Mikor hazaértem semmihez nem volt kedvem. Lefürödtem, hogy felfrissüljek, majd felléptem MSN-re. Anita nem volt sehol. Körülbelül olyan 2 perccel később ő is fel jött. Mire én írni akartam neki, ő már megelőzött. Bocsánatot kért, majd mondta, hogy volt a régi lakásunkban és holnap hozza nekem a nyakláncot, amit otthagytam. Nagyon izgult, hiszen ők holnap indulnak útnak és költöznek Londonba. Az ő lakásunk mellettünk lesz, mert a szüleink úgy intézték. Nem maradt sokáig, mert holnap korán kell kelniük. Elköszöntünk, majd én is kikapcsoltam a gépem. Bedobtam magam az ágyba. Nem tudtam elaludni. Forgolódtam ide-oda. Már csináltam egy kört a lakásban, és ittam 
egy pohár vizet de semmi.

       -Én ezt már nem bírom tovább! -gondoltam magamban, olyan hajnali 2 körül. 

A telefonomba bedugtam a fülhallgatót, majd azt a fülembe. Fülhallgatóval a  fülembe aludtam egy olyan számra amit Emily küldött nekem és nagyon tetszett, címe: Everything about you. Erre számra feküdtem és erre is keltem. Reggel rákellet jönnöm, bármilyen furcsa is volt, de nekem Harry hiányzott, pedig alig ismerem. Gyorsan elkészülődtem. Egy farmert és egy háromnegyedes ujjú pólót vettem fel, mert egy kicsit hűvösebb volt és az ég is borús. Mivel ma jön Anita, és szóltam szüleimnek, ismét elküldték Michael-t, hogy vigyen ki reptérre, majd hozzon haza minket. Míg kiértünk sokat beszélgettünk. Kérdezte, hogy Harry haza vitt-e engem akkor.
          -Persze hazavitt! És nagyon jól éreztem vele magam.
Bevallotta, hogy  anyáék mondták neki, hogy menjünk múzeumba, hátha egy kicsit "megjön az eszem" és nem leszel olyan szeleburdi. Én szeleburdi? Hát kikérem magamnak! Majd nevetni kezdtünk. Megtudtam, hogy Michael 19 éves. Fiatal, amúgy nem is ronda, azt be kellet látni. Kiértünk a reptérre. Kicsit késtünk, mert nagy volt a forgalom, de pont akkor érkezett meg Anita repülőgépe mikor odaértünk. Megláttuk egymást és futottunk, majd egymás nyakába ugrottunk. Nagyon boldog voltam, hogy végre itt van. Anita arcán felfedeztem néhány könnycseppet.
         -Hát veled meg mi történt? Miért sírsz?
         -Tudtam, hogy ez a költözés nehéz lesz, de hogy ennyire? De jut eszembe! Tessék. -majd átnyújtotta nekem a nyakláncot.
         -Oh....köszönöm! Bár, lehet jobb lett volna, ha ott marad. 
         -Hogy mondhatsz ilyet? -kérdezte dühösen. Észrevettem szüleit és testvérét közeledni felénk, ezért inkább tereltem a témát. 
Köszöntem nekik, majd indultunk az autóhoz. 
         -Ő itt Michael, apa söfőre, csak engem szokott "fuvarozni".
Beszálltunk az autóba, majd elindultunk. Már közeledtünk a házunkhoz, mikor Michael megszólalt.
         -Isabel! Nézd csak ki van ott az ajtóban! 
    

                                                                                                                                                                                 

6 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. köszi szépen! <3 majd holnap! :)

      Törlés
    2. jujj.nagyon nagyon jóóóóó.:) alig várom a kövi részt.:)

      Törlés
  2. júúúúj ez gonoszság itt befejezni remélem ahogy mondtad holnap is lesz kövi mert ez kíváncsivá tesz !! szal holnap remélem lesz rész mert ez nagyon KIRÁLY IMÁDTAM ;) *.* csak kicsit hiányoltam harryt a kövi rész legyen tele vele xDD ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. holnap lesz Harry!! :D és az azutáni meg csak ő lesz! de csak ennyit így előre.. :)

      Törlés
  3. Imádom!! Következőt légyszíves, Nagyon jóóóó!!:) Harry <3

    VálaszTörlés