2012. július 2., hétfő

30.rész: Az idő múltával..*

Hellóka! Bocsi a késői részért, de nem volt ihletem, és egy kicsit átgondoltam a történetet. Viszont most itt az új rész, remélem mindenkinek tetszik. Azért is sorry amiért ugrottam, de nem tudtam máshogy megoldani, és a rész is kissé rövid, de most többször fogok újat hozni. Jó olvasást. ~xoxo

30. rész 

 Augusztus 29.-e van. Már csomagolnom kéne Londonba, és a szívemnek a szerelemtől kéne lángolnia, ha mást nem vágyakoznia Harry után, de egyik sincsen. Ehelyett én itt döglök az udvaron egy szál bikiniben, s süttetem magamat a nappal. ~Napozós zene.  Londonba nem utazom vissza. Itt folytatom a sulit.

Harry-t valóban nagyon szerettem, még most is, kár lenne letagadni, de ez így nem működött volna. Ő egy sztár, én pedig csak egy "buta" lány, aki nem érti meg az ő szupersztár életét. Bár lehet nem is akarom. Az sem a felemelő része a dolognak, hogy fotósok követik minden apró kis lépésedet. Az embereknek van magán életük, amit nem biztos, hogy mindenki szívesen mutogat, de a paparazzik mindent tönkre tesznek...

-Isabel! Gyere vacsora! -szólt ki a házból mostoha anyukám. 
Apropó! Azt nem is említettem, édesapám megismerkedett egy nővel a munka helyén. Eszternek hívják. A kapcsolatunk egy kissé döcögősen indult, de hát nem hiszem, hogy mindenki megbarátkozik a mostoha apjával/anyjával egyszerre. Be kellett látnom Eszter igazán jó ember, szereti apát, mellesleg nagyon csinos és fiatalos. 

-Eszter hiszen még csak délután négy óra! -nyafogtam-
-Akkor vedd uzsonnának, csak gyere már, mert mi apáddal éhen halunk.
-Jahj, most nem, jó itt nekem. -amint ezt kimondtam oda szaladt hozzám és szó szerint beráncigált a házba. 

Meglátva a sok finomságot az asztalon, én voltam az első aki leült. Egy csodás délutánt töltöttünk együtt. Ahhoz képest, hogy nem voltam éhes, úgy tele pakoltam magam, mint még soha. Hátra dőltem a szék támlájának és meg sem tudtam moccanni. Könyörögnöm kellett, hogy ne nevettessenek, mert olyankor iszonyatosan fájt a hasam, és körülbelül olyan érzés volt, mint ami szét akar pattanni.

Elindultam fel a szobámba, hogy valami értelmes ruhát kapjak magamra, ami sétálásra alkalmas, mert nem hiszen hogy a fürdőruha megfelelne. Egy virágos lenge ruhát vettem fel, platformos magassarkúval. Hajamat begöndörítettem, szememet kihúztam fekete szemceruzával, és egy kis szempillaspirállal feldobtam.

<---------- Ruhám.

-Isabel hova készülsz, talán randizni? -kuncogott apa.
-Hogyne! Nekem már csak az kéne! Csak sétálgatok egyet. Majd jövök. Sziasztok.
Kicsit lehűlt a levegő. Csodás volt az idő. Óriásit sétáltam. Nem a városban, hanem zöld környezetben, ahol nagyon jó a levegő. A nap ahogy ment le, a természet úgy kelt fel. A madarak nyüzsögtek, össze-vissza repkedtek. Már nagyon közel voltam a házunkhoz. Éppen fordulni szerettem volna az utcánk sarkán, mikor egy ismerős hang megszólított hátulról.  

9 megjegyzés:

  1. van egy sejtésem, ki lehet az. de lehet hogy téves a gondolatom, nemtudom :D kövi részbe lécci írd le kiaz!! :D kíváncsi vagyok nagyon! ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ki re tippelsz? :D ~kíváncsi lettem!

      Törlés
    2. Harry-re tippelek..wááá kövi részben úgyis megtudom :D

      Törlés
  2. nagyon jó!!!:D kövit gyorsaaan! :)

    VálaszTörlés
  3. na igen, drága Rami . Te most engem direkt kinzol ? :DDDDD mondd, hogy Harry ! Mondd azt, hogy Harry !!! Ugye Harry ? :D:D
    azonnnnnnnnnnnnnnnnnal új részt követelek !!!!! :) xx

    VálaszTörlés
  4. szeretem a te torteneted csak mar elegge hianyoltam:) remelem tobb reszt teszel fel a napokba:D nagyon jo volt ez a resz is:)

    VálaszTörlés