22.rész: Azt hiszem utazunk...

Mivel ezelőtt sikerült a három komis "játék" akkor most is az lesz! De most négy után hozom az újat! Jó olvasást! :) Ezt a részt pedig, Odett-nek küldöm!  :)

22. rész 

             -Tudom, hogy nagyon megvisel téged a szüleid válása, hiányzik az apukád. A tegnapi dolog miatt is nagyon kiborultál. Szükséged van egy szerető szülőre. Ma egész délelőtt azért járkáltam, hogy elintézzem a menedzserünkkel, had utazhassunk el veled Magyarországra. Hiszen nem akarlak egyedül elengedni, és kíváncsi is vagyok a te otthonodra.  

             -Köszönöm! Köszönöm! Köszöönööm!! -ugrottam a nyakába.

             -És fiúk ti is jöttök! Azt mondták nem árt egy kis pihenés. Már csak az a kérdés, hol alszunk.. -vágott szomorú képet Harry.

             -Á nem kell azon izgulni! -nyugtattam meg őket. A nagyikám háza elég nagy! Elférünk benne. 

             -Ez mind szép és jó. És mikor indulunk? -kérdezte Louis. 

             -Holnap! Persze ha nem baj. A repülőjegyek már el vannak intézve. -mondta csillogó szemekkel Harry. 

             - Á köszi hogy szóltál! -ugrott fel mind a négy fiú egyszerre. 

Mindenki be volt zsongva. Ide oda futkostak a fiúk és pakoltak. Haza kellett mennem, hogy én is össze tudjak cuccolni. Harry és Liam elkísért. Azt nem tudtam Liam miért jön, de mikor mondta, hogy Anitától el szeretne búcsúzni, minden nyilvánvalóvá vált. Azt hiszem egy kicsit le vagyok maradva.....

Végeztem a csomagolással, mi is átmentünk elköszönni. Liam és Anita hosszú öleléssel, és puszival búcsúztak el egymástól. Érdekes....

Visszaértünk a fiúk villájába. A ház olyan volt, mint egy csata tér. Nadrágok, cipők, alsónadrágok, zoknik, női bugyik (hmm érdekes...) hevertek a földön. Élégé fura látvány volt. 

            -Szerinted  ezt, vagy ezt a pólót vigyem? -toporgott Niall. 

            -A pirosat...   -közöltem semleges arccal. 

           -Oh köszi! ...............Ja és még valami! Ugye ott is vannak finom ennivalók? -csillant fel a szeme.

           -De vannak ám. Például tipikus magyar étel a gulyás és a töltött káposzta, ami szerintem elég finom. 

           -Hmm, jól hangzik! -ugrált örömében. 

Zayn a bőröndje tetején ült, és úgy próbálta összehúzni a cipzárt.

Louis elégedett arccal húzta maga után a bőröndöt, kijelentette: 

               

            -Én már végeztem!! Háháá! 

Mindenki összepakolt. Bőröndjeinket az előszobába vittük. 

              -Te jó ég! -mondtuk kórusban. 

              -Úr isten! Három napra megyünk, nem három hétre! -nevettem. 

              -De hát mi sztárok vagyunk és "kényesek". -kuncogott Lou. 

Ahogy ezt előadta, kitört belőlünk  a nevetés. 

Mindenki gyorsan lefürdött, és eltettük magunkat holnapra, hiszen nagy nap lesz, és fárasztó, legalább is gondolom. Mire én kimentem a fürdőszobából, Harry már aludt. Legalább is azt hittem. Lefeküdtem mellé, kezével átölelt, közelebb kúszott hozzám, és a fülembe súgta: 

                             Szeretlek Isabel! 

Puha keze ott pihent az én derekamon, és így merültünk mély álomba.