2012. március 26., hétfő

10.rész: A macikám...



Odaértünk a házunkhoz. Azonnal kipattantam az autóból, majd rohantam Harry karjai közé. Nagyon jól esett, hogy megölelhettem.
       -Nagyon hiányoztál Isabel! -majd jobban magához ölelt.
       -Te is nekem! 
       -Khm... Nem akarok zavarni. -szólalt meg Anita.
       -Jaj ne butáskodj! Hiszen nem zavarsz! Harry ő az én barátnőm Anita. 
       -Szia! Harry Styles vagyok. -nyújtotta a kezét. Hogy vagy?
       -Hát köszi jól! Látom nagyon jó "barátok" letettek. -nyomta meg a barát szót. 
Harry nem értette Anita viselkedését, ígértem, hogy majd megmagyarázom. Bekísértük Anitáékat a házba, majd mi otthagytuk őket, hogy ismergessék az új környezetüket. 
      -Mi volt ez az előbb? -kért számon. 
      -Hát az, hogy ugye volt a Bence. (kezdtem magyarázkodni) Anita azt szeretné, hogy újra vele legyek. -majd előhúztam a nyakláncot a zsebemből. 
     -Ráadásul elhozta nekem ezt a nyakláncot, amit indulásom előtt adott. (Harry szomorú lett.)
Hirtelen megszólalt.:
     -Akkor én megyek!
     -De miért? 
     -Minek maradjak?  -kérdezte. 
     -Mi az hogy minek? 
     -Hát de gondolom...  
     -Te csak ne gondolj semmit. Én már nem szeretem őt. Pontosabban nem szerelemmel szeretem... -vágtam a szavába.
     -Kérlek maradj! -húztam magamhoz. 
Néztem azokat a gyönyörű szemeit, és azt éreztem, hogy elolvadok. Úgy tudott nézni, de úgy! 
     -Akkor ugye nem mész el? -törtem meg a csendet.
     -Nem.. -mosolygott egyet. 
     -Hoztam ám neked valamit! 
     -Nekem? Tényleg? Mit? -kérdeztem kíváncsian. 
Majd előhúzott a zsebéből egy plüss macit, aminek a pólójára ez volt írva: I Love You!
     -Nagyon szépen köszönöm! -adtam egy puszit az arcára.
Sokat beszélgettünk és nevettünk. Nagyon jól éreztem magam vele. Ilyen jól még soha senkivel. Ő más volt mint a többi srác. Talán csak mert a sors véletlenül hozta utamba és nem görcsöltem rá. Azt hiszem szeretem. Lehet ez egy kicsit gyors megállapítás, de ezt érzem. Végre telószámót is cseréltünk. Boldog voltam, mert így bármikor hallhatom a hangját. Anyáék egy kicsit korán értek haza. Apa élősszőr mérges volt, hogy már is egy fiúval lát, de mikor elmondtam, hogy ő és barátai kísértek haza, mikor elvesztem, máris máshogy viszonyult a dolgokhoz. Az este végére egész jól összebarátkoztak. 
     -Nekem most már mennem kell. -szólalt fel Harry. 
Elkísértem az ajtóig. Elbúcsúztunk. Megöleltük és én adtam neki egy puszit., majd beült az autójába és elment. Késő este megszólalt a telefonom. Harry volt az. 
    -Szia manókám! Mizujs? 
    -Semmi különös, veled? 
    -Nagyon hiányzol! -mondta szomorúan.
    -Te is nekem. -én is kicsit szomorú lettem.
    -Van egy ötletem! Ráérsz holnap?
    -Igen. Miért?
    -Van kedved velem vacsizni? 
    -Persze! -válaszoltam boldogan.
    -Akkor 6-ra érted megyek! Ígérem rajongó mentes este lesz. 
    -Oksi. Annak örülök! 
    -Jól van. Akkor holnap! Szia! Álmodj szépeket! 
    -Szia Harry! Te is álmodj szépet! 
    


6 megjegyzés:

  1. ne mond hogy nem lett jó nagyon aranyos és cuki lett *.* ezt is IMÁDTAM szóval gyorsan kövit ;) *.*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm! :) <3 ma lesz új rész! :) ha hazaérek felteszem. :)

      Törlés
  2. áááááá.nagyon jóóóó.imádom olvasni.:):)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. örülök ha tetszik! :) ma lesz új rész ha hazaérek :)

      Törlés